Beszéljünk kicsit a kihívásokról! Vannak, akiknek kedvüket szegik az eléjük sodródó akadályok, vannak, akiknek növelik a stresszszintjét és vannak olyanok is, akik kifejezetten élvezik és motiválja őket, ha nehezített pályán kell haladniuk a hétköznapokban. Meg vannak az olyan őrültek, mint én, akiket néha elkap a gépszíj és rögtön a nyakukba vállalnak fél tucat kihívást, aztán csodálkoznak, ha két nap után megbukott a dolog. Viszont mindig talpra állnak és újra nekifutnak annak a kerítésnek. Ezúttal már bölcsebben és megfontoltabban? Nos, nem, sokkal inkább leutánozva a korábbi kudarcukat, még nagyobb elszántsággal, az előző huszonhárom hibájukból sem tanulva. Yep, that's me, I'm that idiot. Imádom a kihívásokat, főleg, ha tematikus a kihívás, úgyhogy be is vállaltam párat. Jobb oldalon lent láthattok egy 30 napos zenei kihívást, amit biztosan nem fogok napról napra becsületesen vezetni, úgyhogy lehet, a harminc nap nálam fél év alatt telik majd le... De egyszer el fogok jutni a végére! Alá pedig egy 21 napos édesség-stop kihívást tettem, amit igazából a telefonomon lévő alkalmazás vezet, de ha nem felejtem el, majd itt is folyamatosan frissítem, hol tartok éppen benne. Mint tudjátok (azt hiszem, a bemutatkozásomhoz írtam, vagy ide valahova? Ó, demencia, te drága!), nagyon szeretnék lefogyni már bő húsz éve. A legújabb, kudarcra ítélt kísérletem pont a napokban indult - tudom, tudom, pozitívabban kéne hozzáállni, de ismerem magam. Viszont, még ha nem is hiszek benne, hogy sikerül, akkor is teljes fejjel nekimegyek az előttem álló kihívásnak. Ki tudja, talán egyszer pont áttöröm a falat :)

Letöltöttem a Yazio nevezetű alkalmazást, hogy segítsen nekem a fogyásban, mert a kalóriabázissal eddig mindig befuccsoltam és azt reméltem, egy új app talán segít. Hogy egy kis érzelmi zsarolást is belevigyek, rögtön elő is fizettem a pro verzióra, egy évre előre, tehát már pénzem is van benne, szégyen lenne itt elbukni. A Yazio appon vannak különböző kihívások. Amit elsőként elkezdtem, az egy (legalább) 21 napos édesség stop kihívás, vagyis mindenféle édesség tabu addig, ameddig tartani bírom. A kihívást a huszonegyedik nap elérésével teljesítem, de tovább is lehet csinálni. Na már most ismerem magam, meg rengeteget olvastam már fogyás és egészséges életmód témában, és teljesen, száz százalékosan kizárni valamit az életedből és az étrendedből hülyeség és nem is egészséges. Pozitív gondolkodás ide vagy oda, már most borítékolom, hogy nem fogok kibírni 21 napot az édesség bármilyen formája nélkül. Egész biztosan lesznek csalónapok, főleg már most hétvégén, amikor anyának és sógornőmnek is születésnapja lesz. Az elhivatottabbak ilyenkor biztos visszautasítanák a tortát, megacéloznák a gyomrukat és tartanák magukat a kihíváshoz, és minden tiszteletem azé, aki erre képes. Én nem vagyok. Húsz év kudarcaival a hátam mögött arra rájöttem, hogy feleslegesen áltatom magam. Nem fogok minden reggel 5-kor kelni, elmenni futni, egész nap salátán és csirkén élni és konditerembe járni, ahogyan az édességektől sem fogok tudni búcsút mondani teljesen. Igenis lesznek csalónapjaim, és ez teljesen rendben van, ettől még vannak olyan dolgok, amikre én is képes lehetek. Ami nincs rendben, az az, ha meg sem próbálom, ha hagyom, hogy úgy éljek tovább, hogy amint megkívánok valamit, már rögtön meg is kapom és ezáltal minden egyes nap csalónap az életemben. Többször leálltam már teljesen a csokiról. Épp nem volt itthon hetekig, és utána egyáltalán nem kívántam. Ugyanez a cukros üdítőkkel, amiket gyerekként literszámra ittam, aztán egy időben valahogy kimaradt, és azóta egy pohárnál több nem esik jól. Ettől még néha megiszom egy pohárral. Ha ezt el tudom érni az édességgel, hogy nem az lesz a napi kalóriabevitelem 80%-a, hogy magamba tömök egy tepsinyi süteményt, hanem csak heti egyszer-kétszer jutok odáig igazán visszafogott mennyiségben, nekem az máris győzelem. Ezért megéri.

1 nap, 2 óra és 38 perc telt el az appom szerint, mióta elkezdtem, de máris eladnám a szomszéd gyereket egy szelet sütiért. Anyuval nemsokára boltba megyünk, ha már a második nap nem bírom ki, hogy ne vegyek nasit, akkor igazán szégyellhetem magam, úgyhogy drukkoljatok! Ma egyébként betegeskedem, nem vagyok túl jól, sem a gyomrom, sem a fejem, sem a közérzetem. Lehet, az elmúlt napok stressze ráhúzódott megint az egészségemre, vagy összeszedtem valami vírust... Well, legalább haladok a Netflix sorozatokkal :)

A címről pedig: I'm still standing. Aki szerint van ennél pörgősebb verzió, az hazudik! :P